Shaolin Kung-fu

Shaolin Kung-fu

 A Shaolin (少林; pinyin: Shàolín) kung-fu egy több mint másfél évezredes múltra visszatekintő harcművészeti irányzat. Már a kialakulását megelőző évezredekből is maradtak fenn bizonyítékok a harci művészetek létezésére, azonban a Shaolin kung-fu tekinthető az első rendszerezett stílusnak, minden harcművészet ősének.

A Shaolin kung-fu kialakulása, fejlődése, filozófiája szorosan kapcsolódik a Ch’an (japánban Zen) buddhizmushoz. A Ch’an a szanszkrít dhyāna szóból ered, melynek jelentése: elmélyülés. A Ch’an egy jellegzetesen kínai buddhista irányzat, mely a hangsúlyt az írott szövegek tanulmányozása helyett a gyakorlatra, így a meditációra, valamint a mindennapi munkavégzésre helyezi. A fentiek – valamint egyéb jellegzetességei – miatt könnyen állhatott össze egy közös, szerves rendszerré a buddhista tanok és a harci művészetek gyakorlása. Korai történetével elsősorban a fennmaradt legendák alapján ismerkedhetünk meg.

A Shaolin kung-fu – és egyben a Ch’an buddhizmus – alapítója a hagyomány szerint egy Bodhidharma nevű indiai szerzetes (菩提達摩; pinyin: Pútídámó, vagy egyszerűen csak Dámó), aki 527-ben érkezett Kínába, hogy ott a buddhista tanokat terjessze. A császárral történő találkozását követően utazott a mai Henan tartomány Songshan hegyén álló Shaolin templomhoz.

A Shaolin kolostort 495-ben alapították, első apátja egy Batuo nevű – szintén indiai származású – szerzetes, akinek már Bodhidharma érkezését megelőzően is lehetett két harcművészetekben jártas tanítványa: Sengchou a hosszúbot, Huiguang pedig egyfajta qigong gyakorlásáról vált híressé.

A hagyomány úgy tartja, hogy Bodhidharma számára először megtiltották a belépést – ezután kilenc évig meditált egy közeli barlangban. Képességei elismerését követően tanítani kezdte a templom szerzeteseit; így vált a Ch’an első pátriárkájává. Mivel első tanítványai még az alapvető meditációhoz sem rendelkeztek megfelelő képességekkel, ezért hogy testüket megerősítsék, mesterük bevezetette az első fizikai gyakorlatokat (a legenda szerint ez volt a Yi Jin Jing). Valószínű, hogy már Bodhidharma első tanítványa és örököse, Hui Ke – Sengchou-hoz és Huigang-hoz hasonlóan – maga is rendelkezett katonai előélettel (és emiatt a harcművészetek ismeretével), mielőtt visszavonult, hogy a buddhizmusnak szentelhesse életét. E mellett vannak arra utaló adatok, hogy már a Shaolin templom alapítása előtt is éltek harcművészeteket gyakorló szerzetesek különböző kolostorokban, melyeknek jelentős bevételeik miatt szükségük volt az önvédelemre.

610 körül a shaolin papok már sikerrel védték meg a templomot a banditák ellen, 621-ben pedig segítettek Li Shimin, Tang császárnak, hogy visszafoglalja a trónt ellenfelétől. Ennek eredményeképp a szerzetesek Tang dinasztia támogatását élvezték és jelentős priviliégiumokhoz jutottak – többek között a harcos szerzetesek képzésének kiváltságához. Később, a Ming dinasztia idején a Shaolin kolostor a virágkorát éli: számos forrás tesz említést a pusztakezes küzdelmi rendszeréről valamint a lándzsa, és Shaolin leghíresebb fegyvere, a hosszúbot használatáról. A 16. század közepére a korabeli Kína egész területéről érkeznek katonai szakértők a kolostorba, hogy harci technikáit tanulmányozzák. Az első fennmaradt technikai leírás 1610-ben keletkezett, mely a Shaolin hosszúbot használatát magyarázza – szerzője 10 évet élt a kolostor falai között. A Song hegy környéken tapasztalható törvényenkívüli állapotok tovább ösztönözték a harcművészet fejlődését. A harcos szerzetesek segítségét több alkalommal is igénybe vették a hivatalos szervek: az 1550-es években legkevesebb négy csatában ütköztek meg a déli tengereken garázdálkodó japán kalózokkal, legnagyobb győzelmük alkalmával ellenfeleik több mint százan vesztek oda míg a szerzetesek csupán négy társukat veszítették el.

A kolostort a történelme során többször is lerombolták majd újjáépítették. Mivel akkoriban a császárt támogatták, 1641-ben Ming-ellenes lázadó csapatok ostromolták meg – erre az időszakra tehető a Shaolinhoz köthető titkos társaság, a Triád megalakulása. A kolostort ért támadások közül a leghíresebb a Qing-dinasztia idején történt, amikor a szerzeteseket az előző dinasztiát pártoló, lázadó tevékenysége miatt támadták meg a császár csapatai. A hagyomány szerint csupán öt szerzetes élte túl a támadást, és ennek az eseménynek köszönhetően terjedt el a Shaolin kung-fu Kína egész területén, és így alakultak ki további híres kung-fu stílusok is (pl. Wing Chun). A 20. század eleje a törvényen kívüliség és a hadurak korszaka: egyikük 1928-ban gyújtotta fel a kolostor épületeit, mely 40 napig égett; ekkor rengeteg feljegyzés vált a tűz martalékává. Ugyanakkor Shi Yun Xiang szerzetes sikeresen kimenekít néhány dokumentumot és elhagyja a kolostort. A japán invázió során az idegen csapatok elfoglalják és saját céljaikra használják épületeit, majd a kommunista hatalomátvétel során a birtokok nagy részét elkobozzák, a kolostori életet ellehetetlenítik.

A kultúrális forradalom során a kolostor is egyre inkább a támadások célpontjává vált, sok szerzetest elüldöznek vagy bebörtönöznek – egy részük visszatér a világi életéhez, mások a hegyekbe menekülnek. A ’60-as, ’70-es évek üldöztetései után 14 shaolin pap tér vissza, hogy folytassa a tradíciókat – köztük tanítványaival és az ősi szövegek másolataival Shi Yun Xiang is. A ’80-as évek során kezd a Shaolin kung-fu újra egyre népszerűbbé válni, részbe köszönhető a nagy sikerű Jet Li filmnek (Shaolin Temple). Egyre többen érkeznek tanulni a kolostor körül növekvő számban megjelenő harcművészeti magániskolákba, melyek közül sokat egykori Shaolin szerzetesek hoztak létre. Ugyanakkor egyre több szerzetes is saját iskolát nyit, hogy a befolyó összeget a kolostor újjáépítésére fordíthassák. 1989-ben megnyílik a Shaolin Temple Wushu Guan, és állami segítséggel megkezdődik a kolostor felújítása. A kilencvenes évektől egyre több külföldi érkezik a Wushu Guan-ba és a templom környéki iskolákba, valamint ekkor kezdenek a kolostor falai között nevelkedett fiatal Shaolin szerzetesek is iskolákat nyitni szerte a világon.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.